Betegségek

A macskákat a legtöbb degeneratív, szervi, öregségi és daganatos betegség ugyanúgy veszélyezteti, mint az embereket.

Sok betegségre kizárólag csak a megváltozott viselkedés és küllem utal, ezért szükség van az egészséges állat viselkedésének figyelésére. Ilyen tünet többek között az étvágytalanság, fogyás, hányás, hasmenés, nyálzás, visszahúzódás, kedvetlenség, izgatottság, feltűnő nyávogás, szőrhullás, vakaródzás, tüsszögés, köhögés, szemfolyás, orrfolyás, vizelési problémák, a harmadik szemhéj láthatóvá válása. Súlyos betegségtünet a kiszáradás is. Több féle oka lehet, jól észrevehető tünete a háton lévő bőr fellazulása, megemelve redőben marad.

A fertőző betegségek egy része fajspecifikus (pl. panleukopénia és leukózis), de a veszettség az embert is veszélyezteti. A macskáknál gyakori fertőző betegségek egy részére van védőoltás (pl. panleukopénia, leukózis, veszettség), másokra nincs (pl. macska-AIDS). Külön oltásprogram van lakásban élő és kijáró macskák számára, melyek elvégzése kijáró, vagy kertben élő macskáknál feltétlenül szükséges, lakásban élőknél ajánlott. Lakásban élőknél a veszettség és behozott leukózis esélye csak elméleti, de a panleukopénia esélye reális.

Az élősködők (bolha, kullancs, rühatka) által okozott betegségek (pl. Lyme-kór, szívférgesség és babéziózis megelőzhetők spot-on oldatok alkalmazásával, vagy bolhairtó nyakörv használatával. Míg a rühesség viszonylag könnyen, a Lyme-kór lassan és bizonytalanul gyógyítható, a kifejlődött szívférgesség kezelése gyakorlatilag reménytelen, ezért a hangsúly a megelőzésen van. A kutyákra kezelés nélkül halálos babéziózis macskákra veszélyes változata egyelőre Magyarországon nem terjedt el.

Kihangsúlyozandó, hogy a macskákat szigorúan tilos kutyák számára készített bolha- és kullancsellenes készítményekkel kezelni, vagy háztartási rovarirtókkal befújni. Alkalmazásuk esetén gyorsan életveszélyes görcsroham áll be, mely azonnali és több napos intenzív állatkórházi kezelés nélkül halálos lehet.

Néhány fontosabb macskabetegség:

Panleukopéniás macska négy nappal a legelső tünet megjelenése után. Időbeni és szakszerű kezelés ellenére másnapra elpusztult az állatkórházban. A betegség védőoltással megelőzhető lett volna. Mivel a macska lakásban élt, nem volt beoltva. Az előrehaladott betegség tipikus tünete a mellső lábak közé hajtott fej

• A veszettség halálos megbetegedés, mely kifejlődött megbetegedésben szenvedő állat harapása útján terjed. Emberre is veszélyes. Hatásos védőoltás van ellene, de csak rendszeresen alkalmazva. Lakásban vagy városi környezetben élő macskáknál a fertőződés esélye szinte nulla, de teljesen nem zárható ki, pl. lakásba berepülő denevér harapása útján. Szabad környezetben élő, rókákkal érintkezhető macskáknál a védőoltás ugyan nem kötelező, de nagyon ajánlott.
• Panleukopénia (macskaparvo, macskaszopornyica, fertőző bélgyulladás). Igen súlyos, nagyon fertőző, magas lázzal, véres-nyákos hasmenéssel és fehérvérsejtszám-csökkenéssel, teljes elesettséggel járó vírusos megbetegedés. Előrehaladott esetben jellemző tünete a mellső lábak közé hajtott, erőtlen fej. Lakásban tartott macska is megbetegedhet, akár a cipőtalpon bevitt vírustól. Ahol több macska van, szinte bizonyos, hogy a bekerült betegség mindet megfertőzi. A kölyökmacskák többsége, az idős, legyengült állatok jelentős része belepusztulhat. Igen gyorsan alakul ki, a kritikus időpont az ötödik nap. Amelyik macska az ötödik napot túléli, már esélyes a több hétig tartó gyógyulásra, de a nyákos hasmenés még akár hetekig is eltarthat. Védőoltás van ellene, de a kialakult betegséget csak tünetileg lehet kezelni lázcsillapítással, infúziós folyadékpótlással, meleg és száraz helyen tartással, szükség esetén melegítéssel és egyéb támogató kezeléssel. A vírus rendkívül ellenálló, akár több hónapon keresztül is fertőzőképes marad, a 70 fokos meleget is kibírja, de a klóros fertőtlenítő gyorsan elpusztítja.
• A macskanátha igen gyakori, erősen ragályos betegség. Emberre veszélytelen. Az emberi náthához hasonló tünetekkel jár. Orrfolyás, orrdugulás, szemgyulladás, torokgyulladás, tüsszögés, láz a leggyakoribb tünete. Több féle kórokozó állhat a hátterében. A baktériumos felülfertőződés, a szövődmények (pl. tüdőgyulladás) elkerülésére antibiotikumos kezelést szoktak alkalmazni. A gyulladt szemet, váladékozó orrot helyileg kell kezelni. Amennyiben a macska a vele járó torokfájás miatt nem tud enni, mindenképpen orvoshoz kell fordulni a kiszáradás és legyengülés elkerülésére.
• A macska leukémia, más néven leukózis (FeLV) nyállal, vérrel és nemi úton terjedő, gyakori vírusos betegség, melyre hosszú lappangási idő jellemző. Ha az anyaállat fertőzött, az utódok is hordozni fogják. A tünetek sokfélék lehetnek, például különböző vérzések, hányás, hasmenés, a nyirokcsomók megduzzadása, ritkább esetben daganatok. Csökken az immunrendszer erőssége, előrehaladott állapotban gyakran másodlagos betegségek jelennek meg. Gyógyíthatatlan, megfelelő védekezés ellene a megelőzés, rendszeres oltással.
• Az immunhiány-betegség, azaz a macska-AIDS (FIV) a leukózishoz hasonló, tüneteiben, a terjedés módjában azonos betegség, főleg párzással és a verekedő kandúrok harapásaival kerül egyik egyedből a másikba. Gyógyíthatatlan, a tünetek gyakran évek múltán, öregebb korban vagy más betegségek folyamán jelentkeznek. Védőoltás hiányában a hangsúly a megelőzésen van. Lakásban tartott macskáknál a behozott fertőzésre csak elméleti az esély. Kinti macskáknál az ivartalanítás (nincs párzás és verekedés) jelentősen csökkenti a fertőződés esélyét.
• A fertőző hashártyagyulladást (feline infectious peritonitis, FIP) szintén vírus okozta, emberre veszélytelen. Egy kevésbé veszélyes vírus szervezeten belüli mutációja váltja ki. Két fajtája létezik, a nedves változatnál a kór előrehaladtával a hasüregben folyadék gyűlik fel. A száraz változatnál ez a tünet nem jelentkezik, helyette szem- és idegi betegségek figyelhetőek meg. Általános az étvágytalanság, hasmenés és a súlyvesztés. A FIP az esetek 95%-ában halálos.
• Az Aujeszky-betegség a sertés húsának és belsőségének nyersen való adásakor, vagy a macskák és a kutyák az esetleg fertőzött sertések testnedveivel való találkozásakor alakulhat ki. A vírust a nyersen tartósított szalámik, füstöltkolbászok, szalonnák is tartalmazhatják. Tünetei a veszettséghez hasonlóak, innen kapta korábbi nevét, az álveszettséget. Könnyen terjed egyik macskáról a másikra, ezért a fertőzött példányt el kell különíteni a többiektől. Lappangási ideje nagyon rövid, csupán néhány nap. Gyógyíthatatlan, védőoltás nincs, minden esetben halálos, megelőzni csak a táplálékként adott sertéshús alapos megfőzésével és a macskák és a kutyák a sertésektől való távoltartásával lehet.
• A macskák húgycsőelzáródása (obstruktiv urolithopatia) egy fiatal kandúroknál gyakori, azonnali beavatkozást igénylő, kezelés nélkül halálos betegség. A hevennyé vált állapot minden különösebb hozzáértés nélkül is könnyen felismerhető a tünetek és a könnyen kitapintható, ringló szilványira nőtt húgyhólyag alapján. Ez az állapot azonnali orvosi vészhelyzet, mely időben kezelve tökéletesen gyógyítható, kezelés nélkül három napon belül teljes bizonyossággal halálos.
• Polycystosis, PCU. A macskák egyik legsúlyosabb genetikai betegsége a policisztás vese. Ha csak egyetlen szülő is hordozza, az utódok 50-75 százaléka továbbörökli. Mindkét szülő esetén az átöröklés és a későbbi megbetegedés 100 százalékos. A betegség gyógyíthatalan és halálos, kezeléssel azonban időt lehet nyerni. Mivel a betegség évekig lappang, majd többnyire a 7. életév után lángol fel, a rendellenesség többnyire már átadásra került. Egyetlen lehetőség a szülők szűrése, a rendellenességet hordozó állatok szaporodásból való kizárása lenne.
• Vesebetegségek. A macskák különösen hajlamosak a különféle vesebetegségekre. A tünetek hosszú ideig szinte észrevehetetlenek, majd általában gyorsuló fogyás, étvágytalanság, hányás jelentkezik. Eleinte a vízivás és vizelés mennyisége nő, majd későbbi stádiumban csökken, veseelégtelenség fejlődik ki. Macskáknál gyakori a vese daganatos elfajulása is. A betegség minél előbb kerül felismerésre, annál nagyobb eséllyel gyógyítható. Gyanúra ad okot a lassú leromlás, rossz szájszag, véres vagy gennyes vizelet, később az étel és ital teljes megtagadása, hányás, végső stádiumban vizeletkimaradás. Daganatosan elfajult, vagy erősen duzzadt vese könnyen kitapintható az alsó bordák magasságában, a gerinchez közel. Míg a normál vese rugalmasan puha és homogén, a beteg vese akár diónyira növekvő és kőkemény is lehet. A tapintható vesét nem szabad összetéveszteni a telt állapotban szintén diónyi, vagy akár nagyobb méretű hólyaggal, mely valamivel lejjebb tapintható. A kezeléshez pontos diagnózis szükséges.
• Kiszáradás. Ritkábban szomjazás, gyakrabban más betegségek kísérőjelensége. Jól észlelhető tünete a hát bőrének fellazulása. Összecsípve és megemelve nem simul vissza, hanem redőben marad. Azonnali folyadékpótlás szükséges, ennek hiányában néhány napon belül az állat elpusztulhat. Ha betegség kísérőtünete, ezért az állat magától nem iszik, vagy iszik ugyan, de a kiszáradás súlyos fokú, a lehető leghamarabb infúziós folyadékpótlásra van szükség. Mivel a súlyosan kiszáradt macska vénáját nehéz megtalálni, első menetben a hát bőre alá juttatható a speciális infúziós folyadék (sohasem tiszta víz). A kiszáradás javulása után el lehet kezdeni a vénakanülön keresztüli infúziós folyadékpótlást. Kiszáradás esetén a folyadékpótlás csak tüneti javulást hoz, egyértelmű esetek kivételével (pl. hőguta, folyadék nélküli bezártság miatti kiszáradás, hosszú szomjazás, stb.) alaposan ki kell vizsgálni az azt kiváltó okot.

Szájüregi laphámrákos macska. A betegség szájüregi vérzéssel kezdődött, majd a szájüregből terjedve néhány hét alatt elérte a bal orrot, bal szemet. A műtét, kemoterápia és hipertermiás terápia csak átmeneti javulást eredményezett. Az időbeni kezelés elkezdését a félrediagnosztizálás (gyulladás, macskanátha) késleltette Bővebben: Szájüregi daganatok kutyáknál és macskáknál

• Szájüregi rákok. A száj belsejében bárhol (íny, nyelv, szájzug, stb.) növekvő, kifekélyesedő, vérezgető duzzanat keletkezik, mely antibiotikus kezelésre nem, vagy csak minimális mértékben javul. Helyileg gyorsan terjed, távoli áttéteket lassabban ad. Sokszor csak előrehaladott állapotban veszik észre, mivel a macskák száját az ellenkezés miatt nehéz vizsgálni. A legelső észrevehető tünet gyakran csak a száj vérzése, vér az ivótálban, az arc elváltozása és a nehézkes táplálkozás. Ha az orr irányába növekszik, gennyes, véres orrfolyást, tüsszögést okozhat. A szem irányába növekedve az adott szem kidülledését, gyulladásos tüneteket, a szemhéj letapadását okozza. A torok irányába növekedve köhögést és nehezebb, hortyogó légzést tapasztalhatunk. A tüneteket az állattartók sokszor macskanáthának, vagy leukózisnak vélik. A végső diagnózis citológiai vizsgálattal történik, de áttéteket is keresni kell. Gyakori változata a laphámrák. Kezelése történhet sebészeti, gyógyszeres (kemoterápiás), sugárterápiás, hipertermiás, lágylézeres és immunterápiás módon, többnyire ezek lehetséges kombinációjával. A nyílt sebek felülfertőződésének megakadályozására antibiotikum, az általános állapot javítására infúziós folyadékpótlás és egyéb támogató kezelés ajánlott. Kezelés nélkül a túlélési idő csak néhány hét. Radikális műtét és optimális utókezelés mellett kezdeti stádiumban akár teljes tünetmentesség is elérhető. Előrehaladott esetben, kevésbé agresszív daganatnál néhány hónappal lehet a macska életét meghosszabbítani a különféle tumortömeg-csökkentő kezeléssel. Gyorsan növekvő, agresszív tumornál a kezelés csak csekély javulást eredményez. Az életminőség súlyos és napról-napra történő folyamatos romlása, az evés és lélegzetvétel nehézsége, a fájdalmak miatt ilyenkor az eutanáziát szokták javasolni. Komplex és sikerorientált kezelést csak néhány helyen végeznek. A betegség oka ismeretlen, szájüregi gyulladás rosszindulatú elfajulása, olykor hosszú ideje beékelődött idegentest irritációja is okozhatja. Lehetséges megelőzése a macska szájának időnkénti átvizsgálása, az esetleges gyulladások, rossz fogak kezeltetése. A gyanús képleteket alaposan meg kell vizsgáltatni, citológiai eltérés esetén a kezelést azonnal meg kell kezdeni, lehetőleg erre felkészült szakrendeléseken. Minden nap késés csökkenti a túlélés esélyét, illetve időtartamát.

Mérgezések

A macskák a kutyáknál kevésbé falánk, jóval válogatósabb állatok, így a véletlen, vagy rosszindulatú mérgezés veszélye kisebb, de nem zárható ki teljesen. A macskát a kutyával ellentétben viszont szinte lehetetlen rávenni, hogy kizárólag a gazdától fogadjon el ételt, megelőzendő a mérgezést. A mérgezéseknek a legkülönfélébb tünetei lehetnek, az általános vélekedéssel szemben a hányás nem feltétlenül tartozik közéjük. Jellegzetes mérgezési tünet többek között a bizonytalanság, támolygás, nyálzás, görcsrohamok. Az állatot úgy kell tartani, hogy vegyszerekhez, permetező- és növényvédőszerekhez, gyógyszerekhez ne férhessen hozzá.

Előfordulhat, hogy a macska patkánymérgezett egeret, vagy esetleg madarat fog, ebben az esetben egyre súlyosabb vérzések jelennek meg, csak az azonnali orvosi kezelés segíthet. A csigaméreg idegrendszeri tüneteket vált ki, szintén azonnali orvosi segítség szükséges.

Sok olyan hétköznapi gyógyszer van, mely a macskák számára nem adható, ezek közé tartozik az aszpirin és a paracetamol is.

Több háztartási szer, köztük a tisztításra és fertőtlenítésre használt fenolalapú termékek, mint például a Pine-Sol, a Lysol vagy a hexaklorofen is nagyobb veszélyt tartogatnak a macskák, mint a kutyák vagy az emberek számára, a mérgezés akár végzetes kimenetelű is lehet.

Itt is kihangsúlyozandó, hogy a macskát szigorúan tilos kutyák számára készült bolha- és kullancsellenes szerekkel kezelni, vagy háztartási rovarirtókkal befújni. A gyorsan kialakuló életveszélyes görcsroham csak több napos intenzív kezeléssel gyógyítható.

Forrás:wikipédia